Pénteken végre síelni voltunk, és sikerült is.
Kicsit nehezen indult, mert mikor 9-re odaértünk a síbérlős boltba, közölték, hogy be van jelentkezve egy ~40 fős csoport, és nekünk csak akkor jut, ha marad. Akinek volt saját, vagy kölcsön léce, Tomi, Peter az ír srác, Bibó az egyiptomi el is mentek a pályákra, mi többiek (Karin egy finn-svéd csaj, Leeju egy koreai csaj, ~Mundzsi vagy hasonló egy kínai csaj, Gyesa meg én) várhattunk 1,5 órát mire felszereléshez jutottunk, aztán végre elindultunk lefele a pályákhoz. Itt elhagytuk a lányokat, akik csak egy óra múlva kerültek elő. Addigra Peter és a Tomi nekünk már megtanították az alapokat (Many thanks for this!), és javában gyakorolunk a kezdő pályán a tányéros felvonóval. Jó pár kör után rájöttünk, hogy nekünk az már kicsi, és sokkal sokkal tovább tart felvonózni mint lecsúszni, így dél felé a többiekkel felmentünk a nagyfelvonóval egy kék pályára. Nehezebb volt, de jóval élvezetesebb is. Összesen kétszer sikerült elesni, egyszer az első lecsúszásnál ezen a pályán egy keskeny szakaszon, amikor nem tudtam hogy kellene lassítani, meg egyszer a vége felé a pálya elején mikor még tök lassan mentem. Gyesa kicsit többet volt a hóban, de neki is tök jól ment. Az igazi esésbajnok Bibó volt, a kanyarodás nem ment neki, így hóekében egyre gyorsabban száguldott lefele mindig, és mikor nem tudott lassítani elesett.
Egyszer még egy kicsit az egyik piros pályán is mentem, mikor hárman jöttünk le, Peter, én és Karin ebben a sorrendben, az ír bevezetett minket oda. Végül esés nélkül megúsztam, de azért az még sok(k) volt egy kicsit.
Az idő végig jó volt, előtte éjjszaka esett elég sok hó, így még szűz hóban is mentünk. Reggel is havazott, aztán délutánra kisütött egy kicsit a nap, szépek voltak a havas hegyek, fák.
4-kor zártak a liftek, addigra el is fáradtunk rendesen, meg megéheztünk mert a nap közben az ebéd egy snickers volt forralt borral.
Este pedig egyetemi nyitóbuli a régi kollégium alagsorában.
Nem mind az én képem, pár van az írtől is, illetve el fogom kérni még a Karin képeit, nála is volt fényképező. Arról hogy miért nem a saját sapkám van rajtam majd később, mert még nem ért véget a történet.
Kicsit nehezen indult, mert mikor 9-re odaértünk a síbérlős boltba, közölték, hogy be van jelentkezve egy ~40 fős csoport, és nekünk csak akkor jut, ha marad. Akinek volt saját, vagy kölcsön léce, Tomi, Peter az ír srác, Bibó az egyiptomi el is mentek a pályákra, mi többiek (Karin egy finn-svéd csaj, Leeju egy koreai csaj, ~Mundzsi vagy hasonló egy kínai csaj, Gyesa meg én) várhattunk 1,5 órát mire felszereléshez jutottunk, aztán végre elindultunk lefele a pályákhoz. Itt elhagytuk a lányokat, akik csak egy óra múlva kerültek elő. Addigra Peter és a Tomi nekünk már megtanították az alapokat (Many thanks for this!), és javában gyakorolunk a kezdő pályán a tányéros felvonóval. Jó pár kör után rájöttünk, hogy nekünk az már kicsi, és sokkal sokkal tovább tart felvonózni mint lecsúszni, így dél felé a többiekkel felmentünk a nagyfelvonóval egy kék pályára. Nehezebb volt, de jóval élvezetesebb is. Összesen kétszer sikerült elesni, egyszer az első lecsúszásnál ezen a pályán egy keskeny szakaszon, amikor nem tudtam hogy kellene lassítani, meg egyszer a vége felé a pálya elején mikor még tök lassan mentem. Gyesa kicsit többet volt a hóban, de neki is tök jól ment. Az igazi esésbajnok Bibó volt, a kanyarodás nem ment neki, így hóekében egyre gyorsabban száguldott lefele mindig, és mikor nem tudott lassítani elesett.
Egyszer még egy kicsit az egyik piros pályán is mentem, mikor hárman jöttünk le, Peter, én és Karin ebben a sorrendben, az ír bevezetett minket oda. Végül esés nélkül megúsztam, de azért az még sok(k) volt egy kicsit.
Az idő végig jó volt, előtte éjjszaka esett elég sok hó, így még szűz hóban is mentünk. Reggel is havazott, aztán délutánra kisütött egy kicsit a nap, szépek voltak a havas hegyek, fák.
4-kor zártak a liftek, addigra el is fáradtunk rendesen, meg megéheztünk mert a nap közben az ebéd egy snickers volt forralt borral.
Este pedig egyetemi nyitóbuli a régi kollégium alagsorában.
Nem mind az én képem, pár van az írtől is, illetve el fogom kérni még a Karin képeit, nála is volt fényképező. Arról hogy miért nem a saját sapkám van rajtam majd később, mert még nem ért véget a történet.
Bejegyzések
Énisénisénis.:)
VálaszTörlés