Sí első felvonás

Ma sem síeltem. Felmentünk Gyesával és Peterrel az ír sráccal Malbunba, mert az tökéletes kezdők számára, de annyira fújt a szél (a Főn) hogy a felvonók le voltak zárva, így nem volt értelme bérelni. Egyedül a tányéros felvonó működött a kezdő pályán, de ilyen szélben az sem lett volna élvezetes. A felszerelés amúgy 50CHF, a bérlet egy napra 31. A buszért szerencsére semerre Liechtensteinben nem kell fizetni, mert megvettük az éves bérletet 45-ért.
Talán következő pénteken.
Addigis fejben tanulhatunk:

Új koli

Ma délelőtt beköltöztünk. Mindenkinek volt egy időpontja, amikor átvitték a cuccait kisbusszal az új épületbe, így nem kellett szerencsére cipekedni.
Az épület valamilyen szerelt technológiával épült, trapézlemez burkolatos szürke hasáb. Azt leszámítva hogy vadi új, nem a legjobb, a szoba bútorozása pl. elég használhatatlanra sikeredett, így azzal kezdtük hogy átrendeztünk szinte mindent. Eztuán az Ikea szekrényekbe nekünk kellett a polcokat behelyezni, széket egy szomszéd szobából loptunk, mert még nem érkeztek meg, ahogy az összes íróasztali lámpa, a konyhában a mikró sem. Még hiányzik a burkolat az épület körül.
Ami jó, hogy friss ropogós vadi új ágyunk, és ágyneműnk van, mi csomagoltuk ki azokat is. Az étkészlet is új, ott is kellett a lábosokon kicsit legozni. A közös konyha biztos király lesz, ha megjönnek az asztalok meg a székek. Mi 4-en vagyunk egy zuhanyzó-wc helyiségre.

welcome week péntek - updated

Ma megkaptuk a diákot, mostantól tudunk fénymásolni, nyomtatni ha feltöltjük pénzzel. Állítólag a büfében is megy a fizetés vele.
Németórákon a délutáni prezentációra készültünk, mi a Gyesával a helyi és a magyar kortárs építészetről beszéltünk, főleg téglaburkolatos épületeket bemutatva. Az itteni új parlament is nemrég téglából épült. Tégla a fala, a teteje és a padló is. Sőtt az álmennyezet is ugyan olyan tégla, csak lukacsos. Én még ilyet nem láttam. (...)

a few hours later:

Nem igazán vagyok hozzászokva az ilyen partykhoz, amik korán kezdődnek és korán befejeződnek. Tegnap is már 1kor aludtam, ma pedig most (00:23) értem haza egy vaduzi klubból. A helyiek is szállingóztak haza. Zene ilyen morrisonsos árendbís tücctücc, szóval táncolgattunk is, és megittam életem talán eddigi legdrágább sörét: Liechtensteiner Brauhaus 6CHF-ért. Mondjuk nem a márka a drága szerintem, hanem Liechtenstein alapból, és bárok alapból, hát még a kettő együtt. Egyik finn csaj 3deci ásványvize 4,5CHF-be került.

International dinner - updated

Legen... wait for it... dary!

Ez volt az első ilyen amin részt vettem, és hát jó volt nagyon. Mi gulyást főztünk, két lábosban, mert egybe nem fért bele, de így legalább az egyiket megmentettük magunknak ma ebédre. Jó is volt kis 'hazait' enni a tegnapi gasztronómiai kavalkád után.
A másik ház közösségi helyiségében volt egy asztalra kipakolva minden, és miután mindenki bemutatta a sajátját kezdődhetett az evés-ivás.
Ettem kis lengyel salátás, lett salátát, zakuszkát, egyiptomi valamilyen tésztás ételt, talán ez volt az egyik legjobb (volt hozzá valami ecetes öntet:) és mexikói valami babos kaját meg salsát tortillával. Minden finom volt, a mexikói persze jó csípős. (Montezuma bosszuja... :) A babos cuccba került kis erőspista is, mert meglátogattuk őket főzés közben, és bemutattuk hogy a magyar ember is szereti a csípőset.
A pálinkának nagy sikere volt, nagyobb mint a finnek home made vodkájának. Nem találtak finn vodkát, így a boltiba tettek valami negró szerű cuccot, amitől olyan íze lett mint az abszintnak. Nem finom.
Az est folyamán előkerült kis zubrovka, kis jagermeister is, hogy könnyebben menjen a tánc, és nehezebben a limbó. Pár embernél volt fényképező, én nem vittem, gondoltam inkább legyek rajta a képeken. Sikerült is, majd ha kapok teszek fel.
Hatalmas buli volt, lehetne ilyen minden héten, már csak a kaja miatt is.
Másnap reggel pedig fújt a Főn...

Áramszünet

A másikTomi az előbb kétszer levágta a biztosítékot. Azt mondja az elektromos főzőlappal akart rásegíteni a fűtésre. Az ötlet amúgy Ivántól, a becsekkolós sráctól származott.
Amúgy tényleg hideg van itt a szobában.
A ház pedig ráz. Mindig amikor jövök be a szobába vagy a kilincs, vagy a villanykapcsoló, vagy a számítógépem akar megölni. Veszélyes hely ez én mondom.

pár kép eddig

Katt a diavetítésre ha eredeti helyükön nagyban szeretnéd megnézni a képeket.



A korábbi postok tanulmányozása ajánlott.:)

Welcome week szerda

A mai nap délelQttje a suli egyre alaposabb megismerésével telt. Tartottak egy elQadást az informatikai rendszerrQl. Elég modern, jó gépek vannak, hatalmas Dell monitorra. A nyomtatás fénymásolás a gépeknél a diákigazolvány lecsekkoltatásával lehet. Ekkor arról levonódik az elQre feltöltött megfelelQ összeg.
Utána volt egy logikai vetélkedQ, melyhez a feladatokat meg kellett keresni az egyetem különbözQ helyein.
Majd megejtettük az elsQ ebédet, amiért fizettünk egy étteremben. Kis margaríta pizzát (igen az volt a legolcsóbb) ebédeltünk 5,5 euróért. Annak ellenére, hogy csak 25cm-es volt egész laktató, és legalább nem a boltokban kapható legolcsóbb ketchupot adjták mellé.
Délután helyijáratos busszal kirándulás, elsQ megálló Triessenberg. Itt valamilyen helytörténeti múzeumot néztünk meg, ahol a legérdekesebb látnivaló egy helyi mqvész gyökerekbQl kifaragott alakjai voltak, és tényleg jól néztek ki. Megint buszra szálltunk, és irány Malbun. Itt nincsenek távolságok, Vaduzból pikk-pakk oda lehet érni bárhova. Malbunban megnéztük hol fogunk megtanulni síelni, és hogy kezdQként hova ne menjünk. Sajnos a hó mostanában kicsit olvadozik, de azért így is szép látvány volt a környék.
Eztán egy újabb település, és végre amire egész nap vártunk, a szánkózás. Csakhogy elQtte fel kellett caplatni az 1km hosszú félprofi szánkópálya tetejére. (Azért csak félprofi mert nincs felvonó, szánkólift, hasonló) Ez a túra eléggé lefárasztott minket, fQleg, hogy háromszor kellett megtenni a távot, mert a beígért ingyen vacsora is a tetQn volt. A csúszás amúgy baromi jó, én így még nem szánkóztam. Kettesével mentek az emberek, én egy kis kínait kaptam, aki tényleg kicsi volt és tényleg kínai. ElQször azt hittem elég, ha én kormányzok, mert Q még életében nem csúszott, de a második esés után menet közben meg kellett tanítanom kormányozni. Ilyeneket kiabáltam, hogy: Left! Right! Break a bit! Put your leg down! A második már sokkal jobban ment, meg is elQztük az ír srácékat.
A két kör után következett a vacsora, 'traditional raclette dinner'. Hosszú asztalok két oldalára ültünk, 4 emberenként volt egy kis elektromos sütQ gép. Az alsó tálcán kis lapátokban sajtot lehet olvasztani, a felsQn meg padlizsánt, szalonnát, meg apróra vágott csirkét sütni. Vicces hogy mi sütjük meg kaja közben az ételt, amit aztán az olvasztott sajttal együtt héjában sült krumplira teszünk, és koviubival meg gyöngyhagymával fogyasztunk. Finom meg vicces volt, csak mikor az olvasztott sajt a végén elkezdett kihülni kicsit fura szag terjengett. Na meg persze semmiképp nem mosogatnék egy ilyen esemény után. Egyik finn-svéd csajnak most volt szülinapja, így minden náció elénekelte a saját nyelvén a 'Boldog Szülinapot' -ot. Desszertnek fagyi, és egy utolsó csúszás a buszmegállóba. Most szerencsére a szánkókat lent hagytuk, és a hógolyózápor is elmaradt amit eddig a korábban lecsúszottak zúdítottak felénk.
Hosszú és fárasztó nap volt, de szerintem mindenki nagyon jól érezte magát.
Képek majd ha visszajön a netem, most csak skype van, semmi más, így ezt a postot trükkösen gépen írom, de telefonról töltöm fel, Ott valamiért mqködik a net.

Welcome week kedd

Mai nap ismét egy előadással kezdődött Liechtensteinről, most leginkább pénzügyi szemmel. Persze mindenkinek az offshore cégek, adókikötő fogalmak jutnak eszébe, és nem alaptalanul. Ezt a helyiek sem tagadják.

Ezután bementünk a városba, megnézni a Kunstmuseumot. Tetszetős modern épület, abszolút jó keretet ad a benne levő kortárs alkotásoknak.

kép: wikipedia, több kép from google

Az épületet Meinrad Morger, Heinrich Degelo és Christian Kerez svájci építészek tervezték. Egy fekete csiszolt műkő kubus (kocka) néhol síkba hozott üveggel áttörve. Még a kiszolgáló helyiségek ajtajai is műkő borítást kaptak, az épülettől távolabb menve teljesen beleolvadnak az amúgy dilatáció nélküli falba. A burkolatot valószínűleg a helyszínen öntötték, mert azért látszanak az ankerek szabályosan kirajzolódó kipótlásai. Régebben azt gondoltam nem illik ide, de már egy picit is jobban megismerve a város hangulatát teljesen helyénvalónak tartom. Ha egyszer lesz időm szépen körbefényképezem.
Belül most éppen kortárs absztrakt művészet szokásos érthetetlensége fogad a kiállítótermekben. (Az épület belseje amúgy a külsőhöz hasonlóan visszafogott, de jól megkomponáltan semleges hátteret biztosít a műalkotásoknak.) Az első teremben különböző színű franciaágy méretű kvázi homogén téglalapok a falakon. A kísérő művészettörténész hallgató lány szerint az alkotó szeretné ha a saját érzéseink látnánk a képeibe. A többi teremben szobrok, a legkülönfélébb anyagokból és formákkal, jók is rosszak is.
Apró adalék, hogy a bejárati büfé-könyvesbolt részben sushit lehet fogyasztani.
A múzeum után gyors hideg kaja boltból otthonról, majd rohanás német órára. Én pont a két csoport közé lőttem be magam, úgyhogy választhattam melyikbe menjek. A némettanár javaslatára először az 'advanced' csoporttal próbálkozom, aztán ha nagyon nem tetszik átvándorolok a kezdőkhöz. Hát elsőre egy elég kemény gazdasági szöveget kaptunk olvasni, értelmezni, és azon keresztül beszélgettünk Liechtensteinről. Hát meglátom... Pénteken kell egy kiselőadást tartani a helyi művészetről.
Megyek is, elkezdünk vele foglalkozni, mert a héten már nem nagyon lesz idő.

Welcome week első nap

Reggel korai kelés, 9-kor gyülekező sulinál. Tartottak kis ismertetőt az országról, volt kis ismerkedési játék, mindenkinek egy kép alapján meg kellett találni a párját, majd őt bemutatni pár szóban. Utána körbevezettek minket az egyetemen, az egész kisebb mint a fél K épület. Kevés diákjuk van, pontos számra nem emlékszem, de még kiderítem nektek.
Az egyetem épülete pedig hihetetlen. Nagyon jól néz ki, belül tiszta új, üveg, fa, látszóbeton, kövek, fehér, szürke, modern. Sokkal inspirálóbb lehet ott tanulni, de ez majd kiderül. Illetve erről is lesznek képek majd, ha elkezdődik a tanítás. Addig pedig elég sűrű a welcome week programja.
Ezután a hivatalos papírok kitöltése következett, nekem sajnos még nincsenek meg a regisztrációhoz és a tartózkodási engedélyhez szükségesek.
Kaptunk egy ebédet a helyi menzán, ami inkább étterem minőséget kapna nálunk. Ez és a könyvtár a lebegő üveg-acél dobozban van, ahonnan szintén hihetetlen kilátás nyílik a hegyekre.
Délután kis csapatokba osztva jártuk a várost ilyen helyismereti vetélkedő szerűt végigcsinálva. Közben intézhettünk magunknak buszbérletet, meg a regisztrációt a polgármesteri hivatalban. Az éves bérlet 45CHF-embe került, ami egész jó ár. (90 lenne diákkal, de a kormány visszatéríti felét)
Miután jól lefáradtunk a sétában következett a german placement test. A leendő basic csoportot tippelem magamnak.
A némettel még elég hadilábon állok, sajnos üzletekben előfordul keverem az angollal. Ugyan az sem tökéletes, rég nem kellett ennyit beszélnem, de érteni szerencsére majdnem mindent. Sokszor pedig hirtelen magyarul akarok megszólalni még. De ezek remélem elmúlnak, és belejövök mindkettőbe.

Vasárnap

Megvolt az első éjszaka itt, elég rosszul aludtam, de azóta belejöttem. De még előtte volt egy kis ismerkedési est a másik házban levő közösségi helyiségben azoknak akik már megérkeztek. Nem voltunk túl sokáig, aztán mikor mentem vissza az én házamba, összefutottam a 3 egyiptomival, elmentem velük sétálni kicsit Vaduzba. Itt láttak életükben először havat, vicces volt ahogy teljesen oda voltak érte. Aztán kis biliárd, pingpong, majd irány az ágy.
Na szóval vasárnap.
Reggel megjött Gyesa, hárman magyar építészek bejártuk kicsit a várost. Szép. Tele modern épülettel, amik nagyon jól megférnek a helyi tradíciókkal, mégis betenném őket az újságokba. Majd tervezek még a helyi építészetről írni, szóval itt most nem részletezném.
Azt megállapítottuk, hogy a helyiek nagyon ráérnek, és akinek alacsonyabb számú rendszáma van, az menőbb legyen akármilyen kocsija.
Ebéd a hozott hideg cuccokból, délután pihi.
Este az volt a terv, hogy lemegyünk egy helyi eseményt megnézni az összes többi cserediákkal. Ezt 'Funken'-nek hívják, és egy hatalmas máglyát takar, hogy elűzzék a telet. Sajnos a tűz része elmaradt, mert fújt a szél rendesen. (A 'Főn', mint másnap megtudtuk, amitől fejfájása lehet az embernek. Vagy csak ezzel magyarázzák a másnaposságot) Azért egy forraltborral melegítettük magunk, majd a tegnapihoz hasonlóan a közösségi helyiségben gyűltünk össze immár sokkal többen. Vittem kis pálinkát is mutatóba, a csehek nagyon bírták, a kínaiak kevésbé. Meg volt egy ír srác is, akiről ez mindent elmond. Sokat isznak és nehezen érthető akcentusuk van, amúgy barátságosak.
Szóval összességében egy jól sikerült este volt, ígéretes kezdet.
Végül pár kép, egyenlőre csak telefonnal fotózva.

kilátás az erkélyemről

az egyetem

hungarian architect's

Utazás

Február 20, korán kelés, indulás hajnali fél 5-kor. Kicsit esett, és néhol akkora köd volt, hogy le kellett vennem a reflektort, nehogy szembe menjek magammal. Kanizsa után felmentünk az autópályára, onnan sokat javult a helyzet, Szlovéniában már a köd is felszállt, lehetett szép tempósan haladni. Következő fennakadás München felé az Innsbrucki leágazónál, hatalmas dugó abba az irányba. Úgy döntöttünk nem növeljük az álló kocsik számát, irány München. Jól ki volt táblázva minden, simán átkeveregtünk, újra tempó egész az osztrák határig, ahol egy alagút félig le volt zárva, és a mi oldalunk átterelve a szembejövők sávjának felére.
Ezek után olyan fél 5 fele érkeztünk meg Vaduzba, ideiglenes szállást is simán megtaláltuk. Azért csak ideiglenes, mert az új koli ahol lakni fogunk még egy hétig épül. Itt egy ágyas szobák vannak saját fürdővel, ott két ágyasok lesznek, folyosón fürdő, konyha.
Kis kellemetlenség, hogy a laptopot nem lehet bedugni a konnektorba, venni kell adaptert hozzá. A szobámban nincsenek villanykörték a plafonon levő lámpában, de Ivan a beköltöztetős srác hoz egy ősrégi állólámpát amit nem lehet kikapcsolni, csak ha kihúzom. Ezen kívül a fűtés sincs igazán a toppon.
De mindezért kárpótol a kilátás, és hogy egy hét múlva költözünk egy vadi új helyre.
Ja és van biliárd meg ping-pong.