Future collages for Vaduz

Tehát a beígért jövőképek, különösebb kommentár nélkül:

Mindenféle

Kicsit lemaradásban vagyok, sajnálom, nézzétek el nekem. Csütörtökön, azaz holnap lesz a Midterm Kritik, ami kb. olyan mint egy vázlatterv otthon. Vagyis komolyabb, így inkább a vázlatterv meg a leadás között van valahol. Prezentálni kell az eddigi munkát tervezési tárgyból, ami nekünk Vaduz masterplan-jét jelenti, azaz a város általunk elképzelt jövőjét. Erre dolgoztunk az utóbbi napokban Joseval. (Holnap feldobom ide a jövőkollázsainkat, szerintem baromi jók.) Szerencsére itt a héten nincsenek pont emiatt órák, így időben ma délután fél 6-ra elkészültünk nyomtatóstul mindenestül.
A nagy munka előtt azért rápihentünk kicsit a mult hét végén. Elintéztük a kocsibérlést az excursionre, volt kis esti CS, 15-en elmentünk ismét Bregenzbe sushizni. Most ebédre mentünk, így olcsóbb, csak 10 Euró, főleg ha csapvizet iszik hozzá az ember. Ami nem is baj, hiszen a kaja miatt vagyunk ott. Sajnos most nem láttam kagylót, amit múltkor csak későn vettem észre, így lemaradtam róla. Azért így is jót ebédeltünk, majd utána lejártuk a kaját a Bodensee partján. Most Nicoval a finn sráccal utaztam egy Peugeot 607-ben, kényelmes kocsi na. Képek itt:

Ja majd elfelejtettem, elhelyeztem bal oldalt egy keresőt, mert nem találtátok a BMW-ket. Csalódtam, hogy még a legnagyobb audi-fan sem kiáltott fel hogy hát EZ MEG MI??? :)

Tűz

Tegnap este tűzvédelmi oktatás volt a koliban, a helyi tűzoltóságtól jött egy férfi. Elmagyarázta mi a teendő tűz esetén, mutatott pár videót a tűz terjedéséről, majd utána akit érdekelt lemehetett vele a tűzoltóságot megnézni.
Kiderült Liechtensteinben nincsenek hivatásos tűzoltók, mindenki önkéntes, a munka és a szabadidő rovására csinálják kötelezően heti 30 órában. Azonban az önkéntesség nem jelent amatőrséget, nagyon profi felszereléssel látják el a feladatuk. Vezetőnk, aki mellesleg cégtulajdonos, megmutatta a járműveiket és a tűzoltóság épületét. A felszerelést az állam veszi nekik, pénzt csak a sokadik téves kiszállás esetén kérnek. Tűz esetén az ügyeletes csipogón értesíti a többieket.
Arra a kérdésre hogy önkéntesen miért csinálják, a tűzoltó ennyit mondott:
"Fire is fun."

hegymászás és barbecue

Most szombaton egy kisebb túrára mentünk fel a hegyre. Olyan háromnegyed óra gyaloglás után értük el a régi vár romjait. Ez volt az első liechtensteini vár, csak valamikor leégett, és gondolom a nehéz megközelíthetőség miatt ezt már nem akarták újjáépíteni, így került a mostani közelebb a városhoz. Azért a romokat sem olyan elhanyagolt állapotban kell elképzelni mint ahogy nálunk lenne, szépen karba vannak tartva. Ahogy az erdei utak is fent a hegyen, murvával simára egyengetve, vízelvezető árkok beágyazva. Sajnos a kilátás fényképezéséhez elég párás volt az idő, viszont így érdekes látványt nyújtottak a felhőből kibukkanó hatalmas svájci csúcsok.A hazaút után kis pihenő, valakinek vásárlás -mi megejtettük ezt reggel- majd a barbecue felavatása következett. Egy hatalmas gázos amerikai stílusú grillt kaptunk a két koli közé, amin mi magyarok fehér kolbászt sütöttünk beirdalva, meggrillfűszerezve, sörrel meglocsolva, nagyon finom lett. Persze kóstoltam grillen sütött hamburgerhúst, mexikói salsát is. Utána kb. 3 óráig senki sem tudott mozdulni annyira teleettük magunkat. A többi képet a vaduz albumban találjátok, érdemes néha ránézni, mert a helyi képeknek nem csinálok külön albumot, csak azt frissítem:

Vaduz

Hollandia 2

A következő napokban megint kezdtem jó véleménnyel lenni Hollandiáról. Minden nagyon rendezett, és ahogy mentünk szombaton Amsterdam fele, öregebb városokban -Dronten csak 50 éves- rájöttem mit hiányoltam, és mi miatt nem tetszett az egész: a fák és egyéb növények még nem tudtak rendesen kifejlődni a házak között.
Amsterdam fantasztikus. Látni kell. A keskeny, de magas házak, dülöngélő homlokzatok, embertömeg, csatornák, tégla tégla hátán. A piroslámpás negyeden akarva akaratlanul átmegy a turista, a coffee shopok előtt elhaladva pedig megismeri a fű szagát. A belvárost egész jól sikerült bejárni, és elmentünk egy NEMO nevű épülethez, ami alatt egy alagút kezdődök. Most volt valamilyen múzeumok hétvégéje, így nem csak az épület tetején, hanem a benne levő Csodák palotája szerű múzeumban is körül tudtunk nézni. Hasonló interaktív technikai dolgok vannak mint nálunk, kiegészítve kis biológiai, szexuális felvilágosítós, kémiai dologgal.Az épület mellett ringatózik egy régi vitorlás másolata, szerencsére oda is bejutottunk.

Másnap ismét 12 óra vonatozás, most Mannheimben néztem körül kicsit. Sajnos Ulmba picit késett a vonat, így tovább csak egy óra múlva tudtam utazni.

a Kölni Dóm megérdemel egy külön képet, hazafele ismét láttam a vonatból.
Nokiával fényképezve, 3 képből összerakva mert akkora. Tényleg.

Hollandia 1

Szerda este szerencsésen megérkeztem Hollandiába, Drontenbe, hála az osztrák, német vonatok gyorsaságának, pontosságának, és az utastájékoztatás magas fokának, mert mikor megvettem jó régen a jegyem, már akkor lehetett tudni a vágányszámot, így sehol nem kellett keresgélni. Ez hasznos mikor 4 perc van az átszállásra. Egyedül Kölnben volt kicsit több idő, 45 perc, így meg tudtam nézni a Kölni Dómot. Az a templom valami fantasztikus, hihetetlen, hatalmas, gyönyörű. Ehhez fogható gótikus katedrálisban csak Prágában jártam, de ez szerintem még a Szt. Vitusnál is nagyobb.
Az ICE vonatunk azonban Hollandiába átérve Amsterdamig összeszedett vagy 20 perc késést, de így is volt pont elég időm, hogy jegyet vegyek Lelystadtba, oda pedig Vicáék kijöttek elém. Ahogy Európában már majdnem sehol, Hollandia meg Németország között sem volt semmi határ, így csak a téglaburkolatos házakról tudtam, olyan földön haladunk ahol még nem jártam.
Az első benyomás:
Aranyos tégla házak, aranyos kis golfpályák, minden nagyon sík.
A második benyomás:
A házak unalmasan egyformák, a tégla túl sok, a síkság miatt minden nagyon messze van egymástól vidéken -gyalog.
Holnap Amsterdam.

Tartozás

Ez a sorozat még St. Gallenben készül, csak nemrég sikerült így összevágni Photoshoppal.
Várd ki, mozog. :)

BMW

Ma biciglizés közben ezekre bukkantunk egy helyi BMW kereskedésben:

Gyönyörű Alpinák, új 5-ösök, Z4-ek.

Vajon melyik a kakukktojás?

Mellesleg biciglizni sem utolsó a hófödte hegycsúcsokkal ölelt élénkzöld völgyben. Ezt az élményt már múltkor foci közben is átéltem, de most menet közben még intenzívebb volt. Szép ez a hely.

Holnap pakolás, szerdán indulás Hollandiába.

szombat & vasárnap

Foci, Bregenz, Bond, sushi, Stronghold, Pálinka, Luzern, Jan Nouvel...

.
.
.
A szombat délelőtt focival kezdődött, a Rajna mellett van egy nagy pálya, ahol a helyi csapat edz, ott játszottunk. Sosem voltam egy nagy focista, de hogy egyetem alatt semmi ilyesmit nem csináltam igencsak visszavett a nemlétező tudásomból. De jó volt, sokkal jobban bírtam mint legelső alkalommal, és a kondimnak is jót tesznek ezek. El kellene járni rendszeresen futni.
A focit kipihenve, délután elmentünk kempingezni. Olyan 5 percet kellett sétálni felfele a hegyoldalba egy sütögetős pados helyre. Jó lett volna nagyon, ha nem lett volna kicsit hideg még télikabátban is, ha nem ettem volna előtte pont ebédet, ha nem kellett volna egy óra után lelépnünk hármunknak mert mentünk:
Bregenzbe all you can eat sushit enni. :) Várnunk kellett egy órát, de addig legalább körbenéztünk a Bodensee partján míg sütött a nap. Ismét láttam a szabadtéri színházat megint valami modern díszlettel, mint mikor a Meteorral voltunk itt. Most nyáron az Aidat játszák. A szabadtéri színház mellett van a helyi kulturális központ, ahol elvileg a Quantum csendje James Bond egyes jeleneteit forgatták. (Ha tévedek valaki javítson ki)
A vendéglő fantasztikus volt, nem olyan csóró mint amiket a magyarokról hallottam. Két futószalagon mentek a kaják egymás felett, az alsón a hideg: sushi, saláta, gyümölcssaláta, a felsőn a meleg: mindenféle kínai meg egyéb módon elkészített húsok, rákok, kagyló, zöldség. Öten voltunk, Reem, Mostafa Egyiptomból, Hajato Japánból, Dimitry meg én. Hajato ült a futószalag mellett, Dimitry sorba pakoltatta ki vele a kajákat, nagyon sokmindent elpusztítottunk. Meg dupláztam tripláztam az eddig életem során elfogyasztott sushi mennyiséget, ami az eddigiek közül itt volt a legfinomabb. Egész jól ment a pálcika használata. Vacsora után azért mindenki ki volt, a japán srác már olyanokat halucinált hogy megutálta a sushit és többet rá sem bír nézni :) Azért picit még sétáltunk az esti városban mielőtt hazaindultunk.
Otthon kis stratégiai játék, majd vodkakóstolás Szálo-val, zakuszkaként, ami egy fajta fagyasztott ukrán zsírszalonnát takar. Nagyon finom, szinte elolvad az ember szájában, de nagyon nehéz kaja is egyben. Mivel Gyesa szülei aznap érkeztek látogatóba, hoztak kis hazait, így a vodkát kis pálinkakóstolás követte.
Vasárnap délután Luzernbe mentünk Dimitryvel és Beboval kocsival. Páran a többiek közül vettek egy un. Flexicard-ot ami aznapra ingyenes tömegközlekedést biztosított Svájcban, így Luzernben csatlakoztak hozzánk. Itt a legelső és legmegdöbbentőbb látnivaló Jan Nouvel épülete, ami kulturális központ, múzeum és konferencia-központ is egyben, egy hatalmas tető alatt. Egyben ez is az épület leglátványosabb pontja, ami alatt nagyon aprónak érzi magát az ember. Estefelé mikor a vonatosok már elmentek Dimitryvel átmentünk a folyó túlpartjára onnan is megnézni az épületet, ami azonban kis csalódást okozott. Ahogy az épület oldalsó homlokzatain, úgy ebből a távolságból már itt is rá lehet látni a tetőre, így annak vékony penge kinézete elveszik. Talán a legideálisabb nézőpont valahol a folyón egy csónakból lenne, mert a partról is csak teleobjektívvel lehet befogni az épület méreteit. Persze ettől még a járdáról is meghökkentő látvány, de innen még szemmel is nehéz egységében megszemlélni. Lehet nem is ez volt a cél, mert a tető alatt elég széttagolt tömegekkel találkozunk.A KKL-en kívül azért még szétnéztünk a belvárosban is, szokás szerint nagyon szépen restaurálva van minden. A legjobb talán a kis fahíd mellette a toronnyal, legalábbis ez mindenképp megkülönbözteti Luzernt a többi német nyelvterületen levő 'altstadt'-tól. A belváros tele van üzletekkel, jól látszik hogy már minden a turistáknak készült itt. Ennek ellenére jó volt ide eljönni, és mivel már elég nagy vagyok hogy megpróbáljam megjegyezni a városok neveit ahol jártam, így Luzern kipipálva.
A többi kép, érdemes megnézni:

Boldog Húsvétot Mindenkinek!
Frohe Ostern!
Happy Easter!

Easter Break 1. nap

Tegnap elkezdődött a tavaszi szünet, nem is akárhogy.Délben Gyesával kint ültünk a konyhában, mikor jött Dimitry a lett srác, hogy játszunk már valamit hálózatban. Kis HeroesIII után mondta hogy St. Gallenbe mennek kirándulni a délután Mostafával, megyünk-e, mert kapott kölcsön egyik haverjától aki svájcban tanul egy A6-os Audit a hétvégére. Naná megyünk. Még Raivis egy másik lett srác is csatlakozott hozzánk. Odafele megálltunk egy hágó tetején, ahonnan szép kilátás nyílt a völgyre. A jó idő miatt tele volt a szerpentin motorosokkal, láttunk is pár szép gépet. Kb. eddig volt biztos az útban, így nem igazán vettük észre mikor beértünk St. Gallenbe, még szerencse hogy Gábor felkiáltott, hogy hallott már erről a piros utcáról, és már ott vagyunk. Hirtelen parkolás után megnéztük a híres piros gumi? burkolatú utcát, és a belvárost. A környékre is jól jellemző, hogy le akartam fényképezni egy parkoló Aston Martint, erre egy Ferrari behajtott a képbe.
Városnézés után hazafele megálltunk Feldkirchben a nagy Interspárban bevásárolni az esti közös vacsihoz. Nagypéntekre való tekintettel rizs volt a menü tengeri herkentyűkkel, szójaszósszal. Ilyen rákos polipos kagylós rizottó szerű dolog lett belőle kis olajbogyóval. Vettünk két ananászt is, de azok egyenlőre megmaradtak.
Vacsora után ismét számítógépes játék hálózatban, már 5-7 főre duzzadt társaságban. Kis stratégia, majd kis CounterStrike 2-ig. :)