Síelés Malbunban II.

Ma ismét egy csodálatos napot töltöttünk el Malbunban síeléssel. Az idő gyönyörű volt, sehol egy felhő, csak napsütés, meg is van az első síleégésem. Szerencsére most nem kellett bérelnem lécet, kaptunk kölcsön. (Köszi!) Először kicsit fájdalmas volt a 42-es lábra a 39-es bakancs, de miután megszoktam semmi baj nem volt vele, és nem is fáj tőle a lábam. Botot kellett bérelnem (8CHF) és a sisak mellett döntöttem még (10CHF) mert ki akartam próbálni a másik irányú felvonót is, ami viszont piros pályákhoz visz. (bal oldalt) Szerencsére esés nélkül megúsztam ezeket a lejtőket, de így is sikerült hármat, de ebből csak egyszer az én hibámból, mert bemerészkedtem friss mély szűzhóba. Persze ma is a gyerekpályán kezdtük, hogy bemelegedjünk, és felfrissítsük a frissen szerzett ismereteink. Itt egyedül a csákányos 2 személyes felvonóval küzdöttünk, de félidőnél ő nyert. Ez után irány a rendes lejtők, ismét nagyon élveztem, otthon be kell majd ruházni valami jó, de használt felszerelésre.
Egyik alkalommal a kék pályán lemértem a sebességünk GPSsel, 57km/h volt a max, átlag 28km/h az 1,8km-es kék pályán. Az 57 elsőre soknak hangzik, pedig a valóságban...

A valóságban is. Mostmár értem miért van egyes kabátokba csöveskesztyű varrva gyárilag. Ebédre ahogy az ír srác tanított minket 'bread & banana'-t ettünk, szerintem tényleg jó kaja síelésre, bár Petr szerint a kolbász jobb. Ki kell még próbálni azt is.

Azok a felhők a völgy fölött kicsit megijesztettek minket reggel, de ahogy jöttünk fel a busszal egyre szebb lett az idő.


Ez pedig a szokásos diavetítés, a képek közé később be fog kerülni pár azok közül amit a többiek csináltak.

Vacsi pedig természetesen egy rakat jólsikerült híres krumplistészta hagymasalátával házias módra.