Passzív és plusszenergiás házak

Ma Building Material Technology óra második felében két családi házat néztünk meg. Az egyik Minergie P szabvány szerint épült, ami kb. a német passzívházszabványnak felel meg, kiegészítve pár Baubiologie (épületbiológiai) aspektussal. Ez a tanárunk szüleinek épül, egy régi családi ház helyén . A másik egy plusszenergiás ház, illetve ilyen felújítás, ebben a tanár lakik a családjával.

Minergie P

A garázsból kifele jövő férfi a tanár, akinek a szüleié a ház.

A ház monolit vasbeton tartófalakkal és födémekkel, előregyártott fa hőszigetelt paneles egyéb külső falakkal, és faszerkezetű válaszfalakkal épült. Az épület pince + 2 szintes, hatalmas tágas terekkel. Kívülről ez egy zsindelyszerű burkolat, a bádogos szerkezetek pedig vörösrézből vannak. A burkolat különlegessége, hogy kezeletlen, de így is élettartama ezen a magasságon 20-30év, feljebb a hegyekben 50 év is lehet, egyébként egy tradídionális épületburkolási mód, talán láttatok már ilyenről képet a fotóim között. Részben emiatt, és megformálása miatt is a ház szerintem nem csak gépészetileg érdekes, hanem egy jól sikerült kortárs lakóház is. A kezeletlen felület fontos, mert a Minergie szabvány nagyon szigorúan veszi a vegyszerek egészségre káros hatásait, a belső térre is komoly előírások vannak. Éppen a belső festés közepette voltunk ott, és vezetőnk meg is jegyezte, hogy a belső légállapot még így is mennyire kellemes. Valóban nem lehetett érezni semmi, a friss épületekre jellemző szagot. A burkolat másik érdekessége, hogy alatta az egész ház egy vékony vörösréz csomagolást kapott, hogy csökkentsék a káros sugárzást a belső térben.A házat felülről egy extenzív zöldtető zárja poliuretán hőszigeteléssel, melyre pár fotovoltaikus napelem is került. Az épület fűtéséről három 200m mély talajszondás hőszivattyú (heatpump) gondoskodik víz közvetítő közeggel. A fűtés padlófűtés, amiből kihagyták az ágyak helyét -mert állítólag nem egészséges ha víz kering az alvó ember alatt- így oda falfűtés került. Kérdeztem a négyzetméterárat, de csak annyi volt a válasz hogy nem volt olcsó.

Érdekes még, hogy a lemezalap alatt az épületet valamilyen duzzasztott üvegkaviccsal hőszigetelték.

Pluszenergie Haus

Az épületre a felújítás során 20cm igen tömör kőzetgyapot hőszigetelés került, melyen rézdrót 'csirkeháló' tartja közvetlenül a vakolatot. A rézszövet hasonlóan rádióhullám szigetelő szerepet tölt be mint az előbb a teljes rézlemez burkolat, csak kevésbé hatékonyan és olcsóbban. A korábban a fal belső síkján levő nyílászárókat a tartószerkezet külső síkjára helyezték, ezért nem tűnik fel a fal nagy vastagsága.
A tető teljes fedését és vízzárását fotovoltaikus cellák biztosítják, így éri el a ház hogy több áramot termel, mint amennyit fogyaszt. Ebbe bele kell érteni a tv-t, konyhai, fürdőszobai berendezéseket, és az elektromos biciklik feltöltését is. A rendszerbe nem kerültek akkumulátorok beépítésre, így állandó adok-kapok kapcsolatban van a város elektromos hálózatával dupla mérőórán keresztül. Tavaly 9000CHF hasznot hozott, számított megtérülése 15 év és több mint 100ezer CHF-be került. (Ez alapján a másik ház szerintem a milliót is meghaladja)

Az épület fűtéséről egy levegős hőszivattyú gondoskodik, mely a kinti levegő hőtartalmából állít elő ~40 fok körüli vizet. A régi radiátorok amik ennél jóval forróbb vízzel üzemelnek nem kerültek cserére, mert az igen alapos hőszigetelés miatt kevesebb hő is elég a ház kifűtéséhez. A fűtőtestek nagy tömege pedig szükségtelenné tette hőtároló tartály beépítését.

A levegős hőszivattyú külső egysége hasonlít egy légkondícionálóhoz. Amúgy elég csúnya.

A házigazda épületgépész tervező felfogását jól mutatja, hogy volt a házon egy előtető, ami elég nagy hőhíd, de kiszámította, hogy lebontása többe kerülne, mint az ott távozó hőenergia veszteséget fotovoltaikus cellákkal pótolni, ezért is lett az egész K-Ny lejtésű nyeregtető ilyennel borítva.

Itt pedig a többi fényképet találjátok: